Galileo Galilei

Galileo Galilei (1564-1642)

1564-ben született Pisában. Ugyan nem Galilei találta fel a távcsövet, de ő is első volt azok között, akik ezt a csillagok tanulmányozására használták. A távcsövet (ami 2-3-szoros nagyítású volt) 8-szoros, majd 20-szoros nagyításúra tervezte át, és készítette el.

A Jupiter 4 holdja

1610. január 7-én Galilei felfedezte a Jupiter 4 holdját. A Szaturnusz gyűrűit is ő fedezte fel először. A kutatásai során erős érveket talált a heliocentrikus világkép mellett.
Ő volt az első, aki hegyeket és krátereket vélt felfedezni a Holdon, amire a felszínen látható fény-árnyék mintákból következtetett. Ezen megfigyelései segítségével közelítőleg meg is becsülte a hegységek magasságát. Majd arra a következtetésre juttott, hogy a Hold „durva és egyenetlen, csakúgy, mint a Föld felszíne maga” és nem tökéletes gömb, mint ahogy Arisztotelész hirdette.

Galilei ábrái a Hold fázisairól

Galilei távcsövével megállapította, hogy a szabad szemmel folytonosnak látszó Tejút csillagok sokaságából áll.
 1612-ben észlelte a Neptunuszt, de azt hitte hogy egy csillag.
1642-ben halt meg Arcetri-ben.

John Napier

John Napier egy skót matematikus és teológiai író. Egy skót bárói családban született 1550-ben.

Matematikával kedvtelésből foglalkozott; saját bevallása szerint nehezen szakított rá időt teológiai munkássága mellett. Idejét legfőképpen a számításokat megkönnyítő módszerek kifejlesztésének szentelte.
Legnagyobb jelentőségű felfedezése a logaritmus. Ez főként a csillagászati számításokban bizonyult hasznosnak.
Bevezette a tizedestörtek ma használatos jelölését is.

1617. április 4-én halt meg.

Tyge Ottesen Brahe

Tyge Ottesen Brahe 1546-1601

 
Jogásznak tanult, de az 1560. augusztus 21-i részleges napfogyatkozás felkeltette érdeklődését a csillagászat iránt.1563 augusztusában megfigyelte a Jupiter és a Szaturnusz ritka, szoros együttállását.

kvadráns

    1569-ben rövid időre Augsburgban telepedett le, itt rendezte be első obszervatóriumát. Munkájához egy óriási méretű, kvadránsnak nevezett műszert használt. Az eszköz sugara mintegy 6 méter volt. Helsingborgi birtokukon figyelte meg az1572. november 11-én a Cassiopeia csillagképben fellángolt szupernovát Ez a felfedezése, amit a „De Nova Stella címmel publikált (1573), híressé tette.

  


Egy 1577-ben feltűnt üstökös pályáját kiszámítva rájött, hogy az a Holdon kívülről a Föld felé közeledik. Ezzel egy sor tudományos dogmát döntött meg egy csapásra:

• bizonyította, hogy az üstökösök („hajas csillagok”) nem légköri jelenségek;
• bizonyította, hogy a Holdon kívüli szférában is vannak változások (már a nova megfigyelésének is ez volt a jelentősége);
• bizonyította, hogy a Holdon kívüli szférában nincsenek olyan, a mozgást gátló „héjak”, amikre a bolygók rögzítve lennének. 

Világképe a heliocentrikus és a geocentrikus közötti, kompromisszumos, átmeneti jellegű voltelfogadta Kopernikusznak azt a tézisét, hogy a bolygók a Nap körül keringenek, a Földet azonban nem bolygónak tekintette, hanem a világmindenség mozdulatlan középpontjának. Ezt azzal indokolta, hogy máskülönben nem esnének a tárgyak mindig a Föld középpontja felé.

Tudományos hagyatékát a nála lényegesen képzettebb matematikus Kepler dolgozta fel; ezekből alkotta meg a bolygómozgás három alaptörvényét.

Johannes Kepler

Johannes Kepler 1571 - 1630

  

Kepler kora egyik legkitűnőbb matematikusa és csillagásza volt. Matematikusként Prágában egy munkatársával vezették be a tizedes tört használatát, valamint meghatározta a bolygók sebességét.

Kepler 1600-ban lett Tycho Brahenak, II. Rudolf császár udvari csillagászának segédje. Közösen szerették volna világnézetüket kidolgozni, ,melyben a a Nap a Föld körül kering, és a Nap körül a bolygók.

Az ifjú tehetség, felhasználva Brahe kutatásait, rájött hogy a Mars pályája nem kör, hanem ellipszis, és annak egyik gyújtópontjában van a Nap (Kepler első törvénye). Megfigyelte azt is, hogy a bolygók a Naphoz közelebb járva gyorsabban mozognak, mint távol. Levezette a megfigyelésekből, hogy azonos idők alatt azonos területet súrol a bolygók vezérsugara (második törvény). A két törvényt az1609-ben megjelenő Astronomia Nova („Új csillagászat”) című művében közölte.

A megfigyelési adatok – elsősorban a Mars pályaadatainak – kitartó tanulmányozásával 1618. május 15-én összefüggést talált a bolygók keringési ideje és a Naptól való távolságuk között, amelyet ma Kepler harmadik törvényének nevezünk

Kepler elképzelése a Naprendszerről.

                                                           

Kepler álltal megfigyelt supernova (Hubble kép)

Kepler I. törvénye (a bolygók pályája): Naprendszerünkben minden bolygó egy-egy ellipszispályán mozog a Nap körül. Ezeknek az ellipsziseknek az egyik közös fókuszpontjában a Nap található., 

Kepler II. törvénye szemléletesen azt fejezi ki, hogy az ellipszispályán keringő bolygó gyorsabban halad a Naphoz közelebb, mint a pályájának Naptól távolabbi részén., 

Kepler III. törvénye: a bolygók keringési idejeinek négyzetei úgy aránylanak egymáshoz, mint az ellipszispályák fél nagytengelyeinek köbei.,

William Gilbert

William Gilbert 1544-1602
  Angol orvos, természettudós. Fizikával is foglakozott, főbb munkássága a mágnesesség volt. 1600-ban kiadott egy "The Magnet" című könyvet melyet Európa szerte elismertek. Ebben többek közt, azt is tárgyalja, hogy a Földnek ugyanojan mágnese tere van mint egy mágnesnek.

  Vallotta azt a nézetet amit Galilei, miszerint a Föld kering a Nap körül.

Giordano Bruno

Giordano Bruno (1548-1600)

1548-ban született Nolá-ban olasz gondolkodó, filozófus, vándorhumanista, a reneszánsz kor egyik legeredetibb és legkiemelkedőbb alakja.
Bizonyos források szerint azzal a kijelentésével haragította fel leginkább az egyházat (több száz évvel megelőzve korát), hogy a kor kezdetleges optikai eszközeivel is jól látható csillagok tulajdonképpen távoli Napok, körülöttük ugyanígy bolygók keringhetnek, s azokon a földihez hasonló élet lehetséges. Azt is állította, hogy a végtelen világegyetem középpontja nem a Föld, a számtalan miénkhez hasonló világ között akadnak más lakott égitestek.

Hosszú inkvizíciós eljárás után 1600. február 17-én a katolikus egyház veszedelmes eretneknek nyilvánította és elevenen elégettette Rómában, a Campo de' Fiorin.

Sir Francis Drake

1540-ben született. A spanyol Armada elleni győzelmei miatt valódi nemzeti hőssé vált. II.Fülöp spanyol király 20 000 dukát (ma kb.. 8 millió dollár) vérdíjat tűzött ki a fejére. Erzsébet királynő támogatta és 1581-ben lovaggá ütötte amikor nagy zsákmánnyal megrakodva tért haza a földkörüli útjáról. Ő volt a második aki körbehajózta a földet. Mint a tengerészet, a csillagászat és az asztrológia szakértőjét, gyakran felkeresték az angol felfedezők utazásuk előtt és után is.
Nagy szerepet játszott a spanyol Armada elleni küzdelmekben.
Halálakor a haza megmentőjeként gyászolták.

A spanyol Armada

•  Anyja, Mary Mylwayne volt.

• Apja, Edmund Drake protestáns földművelő volt.

Kopernikusz

Nikolausz Kopernikusz (született: 1473. február 19) egy lengyel csillagász volt. Forradalmasította az egész világképet és megalapozta Galilei, Kepler és Newton felfedezéseit. Szembeszállt a Föld mozdulatlanságára vonatkozó régi érvekkel. Foglalkozott asztológiával is.
Egy legenda szerint az utolsó könyvének írása közben agyvérzést kapott és amikor felébredt a kezében volt a kész könyv.
Fő munkásságai:

• Heliocentrikus világlép (a Föld és a többi bolygó kering a Nap körül, s a Hold a Föld körül) 
• a bolygók kör alakú pályán keringenek 
• bolygósorrend: Merkúr, Vénusz, Föld, körülötte kering a Hold, Mars, Jupiter, Szaturnusz