Johannes Kepler 1571 - 1630
Kepler kora egyik legkitűnőbb matematikusa és csillagásza volt. Matematikusként Prágában egy munkatársával vezették be a tizedes tört használatát, valamint meghatározta a bolygók sebességét.
Kepler 1600-ban lett Tycho Brahenak, II. Rudolf császár udvari csillagászának segédje. Közösen szerették volna világnézetüket kidolgozni, ,melyben a a Nap a Föld körül kering, és a Nap körül a bolygók.
Az ifjú tehetség, felhasználva Brahe kutatásait, rájött hogy a Mars pályája nem kör, hanem ellipszis, és annak egyik gyújtópontjában van a Nap (Kepler első törvénye). Megfigyelte azt is, hogy a bolygók a Naphoz közelebb járva gyorsabban mozognak, mint távol. Levezette a megfigyelésekből, hogy azonos idők alatt azonos területet súrol a bolygók vezérsugara (második törvény). A két törvényt az1609-ben megjelenő Astronomia Nova („Új csillagászat”) című művében közölte.
A megfigyelési adatok – elsősorban a Mars pályaadatainak – kitartó tanulmányozásával 1618. május 15-én összefüggést talált a bolygók keringési ideje és a Naptól való távolságuk között, amelyet ma Kepler harmadik törvényének nevezünk
 |
| Kepler elképzelése a Naprendszerről. |
 |
| Kepler álltal megfigyelt supernova (Hubble kép) |
Kepler I. törvénye (a bolygók pályája): Naprendszerünkben minden bolygó egy-egy ellipszispályán mozog a Nap körül. Ezeknek az ellipsziseknek az egyik közös fókuszpontjában a Nap található.,
Kepler II. törvénye szemléletesen azt fejezi ki, hogy az ellipszispályán keringő bolygó gyorsabban halad a Naphoz közelebb, mint a pályájának Naptól távolabbi részén.,
Kepler III. törvénye: a bolygók keringési idejeinek négyzetei úgy aránylanak egymáshoz, mint az ellipszispályák fél nagytengelyeinek köbei.,
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése